Verőcei Református Egyházközség Története

A verőcei református egyház története

Ennek a helyi egyháztörténeti összeállításnak a túlnyomó részét szóbeli tájékozódásom szerint Nagy Lajos református lelkész készítette az 1960-1970-es években. Az általam megismert anyagot időrendi sorrendben átdolgoztam, és az időközben tudomásomra jutott eseményekkel, adatokkal kiegészítettem.
Verőce, 1997. február hó.
†Kovács László

Verőce régi templomáról keveset tudunk. Némelyek úgy vélik, hogy a Magyarkút felett levő és a tatárok által 1241-ben elpusztított „Pusztatemplom" romjai helyén volt a község első temploma. Ez azonban téves elgondolás, mert Verőce, vagy ahogyan régen nevezték Verenecca, Vetisza, Verovics mindig a jelenlegi helyén volt.
A Verenecca patak telepítvényéről Anonymus, III. Béla királyunk névtelen jegyzője is megemlékezik.
Régi írások szerint „ékes temploma" volt Verőcének. A napjainkban ismert első írásbeli adat, az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzék, amely szerint Vetisza (Verőce) kiváltságos, nagy jövedelmű plébánia, plébánosa Máté pap.
A XVI. század közepén, de főként második felében, protestáns hittérítők tűntek fel az országban. A török, az uralma alá tartozó országrészeken, nem gátolja tevékenységüket. A protestantizmus gyorsan terjed, amihez hozzájárultak az erdélyi fejedelmek felvidéki hadjáratai is. A Bocskai szabadságharc alatt kialakult olyan nézet, hogy csak a törökökkel szövetkező erdélyi fejedelem képviseli az ország érdekeit és a protestánsok vallásszabadságát.
Amikor a törökök 1544-ben Vác városát és Nógrád várát elfoglalták, környékünkön is elterjedt a reformáció, eleinte annak lutheri irányzata. Miután a községünk lakossága protestáns lett, a régi templomot vették át, és használták a reformátusok.
Az bizonyos, hogy 1552-ben, sem az esztergomi, sem a váci püspökség adóösszeírási jegyzékében nem szerepelt Verőce, mivel a lakosság akkor már protestáns volt.
Pázmány Péter 1629-ben a nagyszombati zsinat történetéhez írt I. Függelékében azt írja Verőcéről, hogy az érsekség licentiátusok és misszionáriusok által gondoskodik az itteni hívekről, ami azt mutatja, hogy plébánia községünkben nem volt.
Viszont Földvári László: Adalékok a Dunamelléki ev.ref.egyházkerület történetéhez című műve első kötetében (Budapest, 1898/127,139) azt olvassuk, hogy Verőce prédikátora 1629-ben és 1631-ben, a Dunamelléki kerület zsinatán volt jelen. A prédikátor neve: Tótfalui Péter. Tehát ebben az időben már volt községünkben református irányzathoz tartozó gyülekezet.
Verőce 1643-ban a drégelypalánki egyházmegyéhez tartozott, melynek lakosai ekkor már régen a kálvinista irányzatot követték. Verőce református papja 1650-ben Szenczi András volt.

-2-
Egy 1655-ben kelt tizedjegyzék szerint a községnek helvét hitvallású lelkésze van, és van egy-egy romos temploma (az egyik magyarkúti) Pongrác váci püspök 1673. évi információja szerint is Verőce lakossága kálvinista volt.
A garamszentbenedeki apátság monostorába 1675. május elsejére összehívott gyűlésen a templomos helyek sorában szerepelt Verőce is, amelyről azonban megállapították, hogy az a kálvinistáké.
Dvomikovics Mihály váci püspök 1700-ban az esztergomi érsekhez küldött jelentésében már azt írja, hogy Verőce ékes temploma romokban hever és a kálvinista prédikátor barlangba gyűjti össze híveit istentiszteletre. (Ez a „barlang" valószínűleg a „török pince" lekerekített része.) A régi templom, a török megszállás alatti zűrzavaros, háborús időkben, fokozatosan ment tönkre. Községünk és környéke azokban az időkben többször is volt háborús cselekmények, csaták színhelye.
Miksa főherceg csapatai Mohamed pasa seregét 1597. november 6-án Verőcénél megverték. Bécs eredménytelen török ostroma után Lotharingiai Károly csapatai 1686-ban Visegrádot elfoglalva átkeltek a Dunán, s az azóta is Törökpataknak nevezett helyen szintén megverték a törököt. A győztes sereg ezután Vácot is felszabadítva Pest felé vonult.
A hegyekből visszatérő bosszús török hadak aztán a védtelenül maradt Vácot és Verőcét is elpusztították. Ekkor történt, hogy a reformátusok által kb. 145 évig használt volt kat. templomot még inkább lerombolták.
A református egyház azonban továbbra is megmaradt, amit bizonyít az, hogy 1704-ben egy kis pecsétet, 1713-ban pedig egy nagy pecsétet készíttetett a verőcei eklézsia. A kis pecsét jelenleg is megvan a lelkészi hivatalban.
A református hívők az egyre nehezülő körülmények miatt is megpróbálták, hogy vallásukat gyakorolhassák, és 1722-ben egy egyszerű, terem alakú imaházat építettek. Ezt az imaházat Althan Frigyes váci püspök elvette tőlük, így a további évtizedekben nem volt templomuk.
A helyi kálvinisták kb. 70 esztendőn át, sok-sok szenvedésnek, megaláztatásnak, kísértésnek voltak kitéve. Istentiszteletet nem tarthattak, gyermekeiket katolikus iskolába kellett járatni, keresztelést, esketést, temetést, r.kat. plébános végzett. És mégis kibírták, nem semmisültek meg, sőt hitükben erősödtek, és reménységüket el nem vesztették.
Reményeik hosszú évtizedek múltán váltak valóra, amikor 1781-ben megjelent „Türelmi rendelet" megengedte, hogy ahol kellő számú református él, építhetnek templomot, torony, harang és utcára nyíló ajtó nélkül. A megkötéseiben is örvendetes rendelkezés valóra váltásakor így ír az egyházunk újjáalakulásáról felvett jegyzőkönyv:
„Minek után a Verőtzén lakozó Helvécziai vallástételt tartók mintegy 70 esztendő alatt vallások szerént való szabados isteni tisztelet nélkül keserves árvaságban voltak volna, 1784-ben szabados isteni tiszteletet nyertek"

-3-
Amíg a templom tervezésével foglalkoztak, 1784-ben papot hívtak Szilvási Gábor személyében, aki éppen akkor jött haza külföldről.
Kántornak Ungvári Gábort hívták Losoncról, és megtartották az első szabados istentiszteletet, 1784. december 22-én, a mostani Tanos-féle (ám az elmúlt években lebontott) házban, amely akkor Gelányi-ház volt.
Van olyan forrásanyag is mely szerint az istentisztelet helyszíne „Pécsi István csűrében jelöltetett ki" A szájhagyomány szerint, a ház előtt egy magas pózna állott, amelyre mint a hajók árbocára, egy kosarat vontak fel akkor, amikor istentiszteletet tartottak. Ezek így meglévén - mondja a jegyzőkönyv - eklézsiai elöljárók is tétettek a következőkből: Tokodi Mihály templomgazdának, Kiss János, Kristóf Márton, és Kristóf István presbitereknek, öreg Tóth András, Verebes András, Kovács Péter, Pécsi István, kerülő presbitereknek, hogy a munkásokat kiparancsolják, és azokkal legyenek. A nagymarosiakat pedig öreg Horváth András, Szobonya Mihály, és Molnár Sámuel gondozta.
A templomépítés előkészítése során igen sok probléma, gáncsoskodás, nehézség merült fel. Nemes és Nemzetes Tokodi Mihály uramnak - kinek a nevét a verőcei református sohasem felejtse el - mily sokat kellett járni Kovács Mihály és Pécsi András egyháztagokkal és másokkal Szügyiben, az akkori megyeházára, továbbá Budára és Pozsonyba, azután Vanyarcra a szolgabíróhoz, amíg engedélyt kaptak az építkezéshez. Ekkor a püspöki tiszttartóság állott ellen, azt mondva, hogy nincsenek Verőcén ötszázan a kálvinisták. Ekkor a verőcei hívek egyesültek a Nagymarosiakkal. Majd az volt a kérdés, hová építsenek. Hely nem volt, a szabad területek a püspökség tulajdonát képezték. Innen nem kaphattak, és nem is vehettek. Ekkor ugyanis a reformátusoknak itt új telket venni, nem volt szabad.
Sok aggodalom után aztán megvették a református Kovács Mihálytól a kertje végét 50 forintért, és a Csinos testvérektől szintén a kertjük végét - akik a mostani Kristóf-féle házban laktak - 30 forintért, a templom és a parókia számára. Aztán ismét a püspökség tiszttartói állottak ellent azzal, hogy a híveknek nincsen elég pénzük az építkezéshez.
A szájhagyomány úgy tudja, hogy akkor Kovács Péter bement Vácra a tiszttartóhoz, és felmutatott egy süveg pénzt kijelentvén azt, hogyha pedig ez nem lenne elég a templomra, van még otthon több is. Így minden akadályt leküzdve kezdhették meg a templom tényleges tervezését.
A gyűjtések a templomra egyébként már 1781-ben megkezdődtek. Elöl járt Tokodi Mihály 100 Ft-al, a híveken kívül a drégelypalánki egyházmegye 10 Ft-al, a szokolyai egyházközség 8 Ft-al. Szokolyán ezen kívül Verebes
József gyűjtött 43 Ft 10 krajcárt. Diósjenő küldött 10 Ft-ot, a tótfalusi eklézsia 2 Ft-ot, a gödi árendás társaság 5 Ft-ot, a nagymarosi egyház 1 Ft-ot, a nagymarosiak külön gyűjtöttek 72 korona 28 krajcárt. Ismét a nagymarosiak, mégpedig az ottani legények - 3 Ft 30 krajcárt adományoztak. Ezen kívül Tereskéről, Kisvácról, Tótfaluról és még Szokolyáról jött adomány. Végül, amint be van jegyezve a pénztárkönyvbe:
„Egy becsületes tótfalui ember 20 Kr-t adott."

-4-
Ezen kívül Tokodi Mihály, Tokodi József és Tokodi András testvérek, továbbá Kovács Mihály és Pécsi András több száz forintkölcsönt adtak az egyháznak, úgyhogy a templom építését megkezdhették.
A templom alapkövét Isten kegyelméből 1785. május 3-án tették le, és már augusztus 14-én itt tartották az istentiszteletet. Micsoda lelkesedéssel dolgozhattak itt, a most már porladó hívek áldott kezei, mily buzgóság hevíthette őket, és mily szent vágyakozással epekedtek a templom, mint Isten háza után, hogy 3 hónap és 10 nap alatt úgy felépítették, hogy már istentiszteletet is lehetett benne tartani.
Az első istentisztelet alkalmával az új templomban, tiszteletes szenior Széplaki Pál uram, losonci első prédikátora tartotta a bibliamagyarázatot, a XLII. zsoltár 5. verse alapján. Az istentiszteleten rajta kívül még 23 prédikátor vett részt.
Az ünnepélyes alkalomról készült jegyzőkönyv megjegyzi:
„Midőn ez szabados istentisztelet felállott közöttünk, 246 lélekből állott az eklézsiánk, akik már mind éltek az úrnak szent vacsorájával. Nagymaroson megvoltak ilyenek 112-en".
A templomszentelési ünnepélyen költött az egyház - mint a pénztárkönyv mondja - mészárszékben 4 Ft 30 krajcárt, 2 akó serért 3 Ft-ot, és a tiszteletes szenior úrnak Losoncról és vissza két alkalmatosságért 2 Ft 18 krajcárt.
Templomunk, a mai formájában volt akkor is, csak a mennyezet volt stukatúr, amely kék színnel volt festve, és csillagok voltak rajta. 1871-ben gerendákat raktak fel, és így szilárddá tették a mennyezetet. Eleinte csak egy karzat volt, a másik később épült.
A szájhagyomány szerint templomunk alapkövébe egy süveg pénz van betéve, amelyre a tallérokat a Tokodiak adták. Van adatunk arról, hogy községünkben akkor 60 protestáns család élt. (59 református és 1 evangélikus) amely számadat természetesen csupán az adózó családfőket jelenti. A reformátusok egyébként valamennyien magyar nemzetiségűek voltak. Eleinte torony nem volt, helyén cinterem állott, mellette fa harangláb. A toronyra 1790-től gyűjtöttek, de csak 1802. május 2-án kezdték építeni, és a következő évben 1803 júliusában fejezték be. Megépítése 1200 Ft-ba került. A templom melletti parókia az 1797-1798 években épült.
A harangra 1787 óta gyűjtöttek, erre a célra Kiss András és társai adakoztak először 15 Ft 10 krajcárt. 1790. május 8-án kész volt a harang, amelyet Besztercén öntöttek, súlya 3 mázsa 12 font volt, ára 187 Ft 12 krajcár. Négy lovas kocsival mentek a harangért Besztercére, és egy hétig tartó út után hozták haza. Harangjukkal nem voltak szerencsések, mert az 1820 után megrepedt. Ujjá öntötték, és az új harang 1856-ben szintén megrepedt. Most újat készítettek.
Ez a harang meg 1890. szeptember 25-én repedt meg. A két régi harangot ezután beadták, és csináltattak két újat: egy kisharangot, amely 185 kg és egy nagyharangot, amely 300 kg-os volt. Azt az új nagyharangot háborús körülmények között 1917-ben

-5-
elrekvirálták, ezután 4 évig harang nélkül volt az egyház, amíg 1921-ben adakozásból készítettek egy 340 kg-os harangot.
Jelen történelmi áttekintésünk tárgya elsősorban a verőcei református templom, mégis meg kell említenünk egy fontos eseményt, amely az 1848/49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos.
Verőce református lelkésze akkoriban Csuthy Zsigmond volt, aki 1849-ben a függetlenségi nyilatkozatot a kisváci templomban kihirdette és a híveket az oroszok elleni keresztes háborúra buzdította. Emiatt a szabadságharc bukása után haditörvényszék elé állították. 15 havi fogság után kötél általi halálra ítélték, amelyet másodfokon 6 év várfogságra és javai elkobzására változtattak. Ezután 1852. június 3-án harminchét társával együtt Josephstadtba deportálták.
Térjünk vissza templomunk történetéhez. A mostani cinterem 1850-ben épült adakozásból. A templom ajtaja feletti márványlapot Pécsi András készítette 1859-ben. A torony új csillagot kapott 1881-ben, majd 1906-ban bádoggal fedték be. 1926-ban pedig villámhárítót tettek fel.
Az orgona 1911-ben készült. Az I. világháború során elrekvirált sípjait 1920-ban újakkal pótolta az egyházadakozásból. A villanyvilágítást 1932-ben vezették be, ugyanakkor történt a templom átfestése is. Az úrasztala régen egyszerű négyszögletes asztal volt, amelyet először oválisra cseréltek, majd 1887-ben adakozásból elkészült a vörös márvány máig is használatos úrasztala.
Templomunkat 1935-ben - megépítésének150 éves évfordulója alkalmából - kívül és belül is kifestették.
Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepély 1935. július 29-én volt.
A II. világháború idején, templomunk szerencsére jelentősebben nem sérült meg. Az 1970-es években, mégis sort kellett keríteni a régi tetőszerkezet kijavítására, és új cseréppel történő befedésére.
A templom 200 éves fennállását 1985-ben, ünnepélyes keretek között élte meg a gyülekezet.
A korábbi református iskolához kapcsolódó tanítói lakásból kialakított gyülekezeti terem kibővítésére, felújítására és berendezésére 1993-ban került sor. Ez fontos feladat volt azért, mert ez a fűthető terem nemcsak különféle egyházi rendezvények, hanem hideg téli idő esetén istentiszteletek megtartására is alkalmas.
A templom külső felújítására - jelentős mértékben közadakozásból - 1994-ben került sor. Ez alkalommal nemcsak a torony, a külső falfelületek és az esőcsatorna került felújításra, hanem a templom körüli tereprendezéssel a szigetelés nélküli falak vizesedési hajlama is jelentősen csökkentve lett.
A felújítás utáni ünnepélyes istentiszteletre 1994. december 11-én került sor- Az ünnepi megemlékezést dr. Hegedűs Loránt püspökünk tartotta. A felemelő ünnepség a gyülekezeti teremben tartott állófogadással zárult.

-6-
Sor került a parókia felújítására is. A régi ajtók és ablakok helyett újak kerültek beépítésre. Úgy a parókia, mint a gyülekezeti terem gázfűtésének vezetékei és fűtőberendezései megépültek, azok a vezetékes gáz tervezett községbeli kiépítéséig gáztartályból üzemeltetik.
Sajnos, gyülekezetünk választott lelkésze, Köpeczi Bócz Tibor nagytiszteletű urunk 1996 novemberében elhunyt. Nagy részvétnyilvánítás mellett az alsógödi temetőben helyeztük végső nyugalomra.
A verőcei református templom története című helytörténeti összeállításban szereplő papok, prédikátorok, egyházi tisztségviselők és egyháztagok, a templomépítés időszakában:

Lelkipásztorok, prédikátorok:
Tótfalui Péter (1631)
Szenczi András (1650)
Szilvási Gábor (1784-1796)

Kántor: Ungvári János (1784)

Egyházi tisztviselők, egyháztagok:
Gelányi család
Horváth András
Kiss András
Kiss János
Kovács Mihály
Kovács Péter
Kristóf István
Kristóf Márton
Molnár Sámuel
Pécsi András
Pécsi István
Szobonya Mihály
Tokodi András
Tokodi József
Tokodi Mihály
Tóth András
Verebes András

Verőcei Református lelkészek

Tótfalui Péter (1631)
Szenczi András (1650)
Szilvási Gábor (1784-1796)
Kulifay Pál (1796-1799)
Molnár Ferenc (1799-1809)

-7-

Bökényi Gábor (1809-1814)
Tóth Pál (1814-1820)
Szalay József (1820-1849)
Csuthy Zsigmond (1849-1851)
Petróczi Lajos sk. (1851-1853)
Nagy Mihály (1853-1884)
Oroszi Jenő hb. (1884)
Hollósy Károly hb. (1884-1885)
Oroszy Jenő (1885-1916)
Horváth Zoltán hl. (1916-1918)
dr. Makai Sándor (1916-1948)
Nagy Lajos (1948-1979)
Németh Győző (1979-1989)
Karla Tamás (1989-1992)
Köpeczi Bócz Tibor (1992-1996)
Márkus Gábor (1996-2019)
Böttger Antal (2019 –

***

A fenti egyháztörténeti összeállítás az 1996 - óta eltelt időszak alábbi eseményeivel kiegészítésre került:

A megüresedett lelkészi állás betöltésére a presbitérium 1996 év végén meghívta Márkus Gábor Érdligeti segédlelkészt, akit szolgálatba állításáig Fónagy Miklós esperes úr helyettesített.
Új lelkipásztorunk megválasztására 1997. június 15-én került sor. Ünnepélyes beiktatását 1997. augusztus 3-án dr. Hegedűs Loránt református püspök és Fónagy Miklós református esperes végezték. Márkus Gábor tiszteletes úrnak ez volt az első választott gyülekezeti lelkészi beosztása. Lelkészi teendőivel párhuzamosan ellátta a Tiszta Forrás Alapítvány Református Hajléktalan Misszió vezetését is, amit feleségével Márkusné Láng Ilona református lelkésszel 1992-ben alapítottak.

1997-ben a gyülekezeti terem hátsó részénél konyha és vizesblokk kialakítására (WC zuhanyozó) és az udvaron átmenő szennyvízelvezetésre került sor.

1998-ban a gyülekezeti terem alsó burkolást, a tetőszerkezetet részleges megerősítést, és állagmegóvást kapott.

2000-ben, az 1948-ben államosított iskolánkat – amit később eladtak - adományokból pályázati pénzből visszavásároltuk. Ugyanebben az évben a parókia épületegyüttes hátsó részéből, a valamikori istállóból leválasztva, három vendégszobát és vizesblokkot alakítottunk ki.

-8-
2002-ben, a Széchenyi-terv pályázatát elnyerve a volt iskolai épületrészben 6 szoba és 5 zuhanyozó megépítésével vendégházat létesítettünk, ami a későbbiek során 40-fő befogadására alkalmas konferencia telepként az egyházi turizmust szolgálta, és hozzájárult gyülekezetünk pénzügyi kiadásai részbeni fedezéséhez. Az ország különböző részeiből érkező református csoportok lelkigyakorlatos hétvégéket tartottak, a nyári gyermektáboraink, és a hajléktalanoknak szervezett gyógyító konferenciák résztvevői is itt kaptak elhelyezést.

2003. március 15-én, Csuthy Zsigmond gyülekezetünk mártír lelkipásztorának emléktáblát állítottunk, amit a templom külső falán helyeztünk el. Azóta az emléktábla megkoszorúzása a gyülekezeti, iskolai, és községi március 15-i megemlékezések egyik helyszíne lett.

2004-ben, Isten gondviselő kegyelméből a verőcei önkormányzattól átvettük a helyi iskola óvoda és bölcsőde fenntartói jogát. A 2004/2005-ös tanévtől az intézmény új neve Géza Fejedelem Református Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde. Az átvételt követően az oktatási intézménynek nemcsak a neve, hanem a szellemisége is megváltozott, ami az iskola óvoda és bölcsőde színvonalában, eredményességében is megmutatkozik. Az intézmény gyülekezetünk hitéletének részévé vált.

A 2006-2007-es években a konferencia telep komfortosabbá tétele érdekében a konyhát és a hátsó vizesblokkot bővítettük, felújítottuk.

A 2007 őszén nehéz helyzetbe került Gödi Búzaszem alapítványi iskola fenntartását gyülekezetünk átvállalta, 2008. szeptember 1-től a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola Óvoda, és Bölcsőde tagintézménye lett. 2011. szeptember 1-től az iskola fenntartását a Piarista Rend Magyar Tartománya vette át.

2009-ben folytattuk a gyülekezeti teremnél megkezdett felújítást. Ekkor födémcserére villanyvezetékek és padlóburkolat cserére, mennyezetvilágítás kialakítására, és a tetőszerkezet megerősítésére került sor.

2013 májusában megkezdtük a templom teljes belső- és külső felújítását, amit a presbitérium már 2007-ben elhatározott. A felújítások pénzügyi fedezetének biztosítására közös összefogásra volt szükség. A felújítás nagy része önerőből - adományokból, és jelentős önerős munkával - valósult meg. Az első ütem, a belső felújítás, hét hónap alatt készült el, a karácsonyi istentiszteletet már a felújított templomban tartottuk.

A felújításhoz szükséges építési engedélyt a Műemlék Felügyelőség adta ki. A terveket Nagy Béla építészmérnök vezetésével a Dunamelléki Református Egyházkerület tervező csoportja végezte.

A templombelső felújítása a teljes vakolat leverésével kezdődött, ekkor láthatóvá váltak azok a kövek, amelyeket elődeink 1785-ben beépítettek, de találtunk 1800-ban vert 1 Krajczáros pénzérmét, és eredeti kovácsolt szegeket is.

-9-
A tervben szereplő padlófűtés igényeinek megfelelően a belső alapot kiástuk, az épületből több mint 140 m3 anyagot távolítottunk el.
A munka a padlástér megerősítésével folytatódott ezzel párhuzamosan a gyülekezeti terem tetőszerkezete is megerősítésre került. A korábban csak náddal borított templom mennyezete deszkaborítást kapott. Az elektromos kábelrendszer beépítése után megtörtént a falazat vakolása, majd a mennyezet nádazása és vakolása. A templombelső falai és mennyezete egyöntetű fehérre lett meszelve. Sor került a padlófűtés szerelvényeinek elhelyezésére, valamint a padlófűtéshez szükséges rétegek kialakítására, az aljzat betonozására, kőburkolásra, és a Mózes szék visszaépítésére. A templombelső falazatának vizesedése ellen a fal mentén kavicságy lett kialakítva.

A felújítás során minden faanyag – padok, karzatok alatti mennyezet, karzati feljárók - kicserélésre kerültek, kivéve a karzatok külső része és a szószék, ami viszont új festést és díszítést kapott. A karzatokat tartó oszlopok is megerősítésre kerültek.

A parókia melletti helyiségben hőcentrum létesült, ahonnan a templom padlófűtését, a parókia és a parókia épületegyüttes helyiségei fűtését, meleg víz ellátását biztosítjuk, illetve vezéreljük.

A templom ablakai új hőszigetelt ablakokra lettek kicserélve. A bejárati ajtókat átfestettük, a küszöböket kijavítottuk. A templomi világítást korszerű lámpatestekkel megújítottuk, a csillárt felújítottuk. A mennyezet díszítő elemei restaurálásra kerültek.

Október hónapban a hollandiai Hoofddorp város protestáns gyülekezetétől adományként, egy két manuális lábpedálsoros Johannus márkájú elektromos templomi orgonát kaptunk. Az új orgona a már használhatatlan templomi orgonánkba beépítve került elhelyezésre.

2015-ben sor került a templom külső felújítására. Az állványzat megépítését követően a falazati vakolathibákat kijavították, vakolták. A torony régi bádogborítását eltávolították, a toronyszerkezet elhasználódott fa elemeit újakra cserélték, és konzerválták. A tetőgerendázat korhadt részeit kicserélték, megerősítették. A tetőléceket lecserélték, a tető új cserépborítást kapott. A tornyot új horganylemezzel fedték be, a kakast felújítottuk, a torony tetejére új csillag került. A templomtorony gömbjébe a presbitérium üzenetkapszulát helyezett el. A régi ereszcsatornákat újakra cserélték, vízelvezetés céljából a templom mellett szikkasztó ciszterna létesült, és a templom falazata mentén kavicságy lett kialakítva. A templom külső felülete egyöntetű fehér színre lett festve, a templom bejáratai előtti tér díszburkolatot kapott.

Templomunk belső és külső felújításának munkálataiban gyülekezetünk tagjain kívül a Tiszta Forrás Alapítványtól jött hajléktalan emberek is részt vettek.

2016-ban a gyülekezeti terem iskolai osztályterem létesítése céljából átalakításra került. Az épületrész új tetőszerkezetet és szigetelést kapott, a nyílászárók is megújultak. A belső térben a hagyományos fényforrások mellett korszerű fénycsatornás világítás lett kialakítva.

-10-
(Az új osztályterem, a napi tanítási illetve szorgalmi időn túl, a gyülekezeti rendezvények megtartására továbbra is rendelkezésre áll) Az új templomi osztályterem kialakításával egy időben, az épületrészben tanári szoba létesült, és a mellékhelyiségek is megújultak.

2016-ban a református temetőben lévő ravatalozónk teljes felújításra került, a ravatalozó előtti területet térköveztük.

2018. december 15-én megtartott ünnepi hálaadó istentiszteleten megtörtént a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) új regionális munkaállomásának felszentelése és átadása. Az új intézmény a parókia épületegyüttes részét képező, a régi garázs és vendégszobák helyén, és annak egy új épületrésszel való megtoldásával, teljes belső átépítéssel, tetőszerkezet megerősítésével, és új tetőborítással valósult meg. A Verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde intézménye és az EGYMI között 2014 év óta folytatott együttműködésre ez a létesítmény tette fel a koronát. Az intézményben dolgozó szakemberek a nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás, szakértői felülvizsgálatok, tehetséggondozás, és utazó gyógypedagógiai szolgálat mellett ellátják a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatását, valamint a prevenciós célú szűrővizsgálatokat.

2018. július 7-én, egyházmegyei felkérésre presbitériumunk és lelkipásztorunk ideiglenesen átvette a Kosd Református Egyházközség irányítását. Ez a szolgálat és testvéri segítség a Kosdi presbitérium 2018. december hónapban történt megválasztásáig, illetve a 2019-ben történt új Kosdi lelkészválasztásig tartott.

2019. március 31-én a régi iskola Rákóczi utca felöli homlokzatán emléktáblát helyeztünk el Csele József tanító emlékére, aki 1926-1942-ig volt a verőcei református iskola kántor tanítója és igazgatója.

2019-ben befejeztük Tanoda programunkat.
A három évre szóló pályázatot 2016-ban nyertük el, ami a Svájci, és a Magyar Református Egyház által meghirdetett HEKS program keretében valósult meg, együttműködve a Verőce község önkormányzatával, a Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde tantestületével, valamint a Roma Önkormányzattal. A Tanoda célja az arra rászoruló hátrányos helyzetű óvodás gyermekek felzárkóztatása készségfejlesztése és közösségbe integrálása volt. Istennek adunk hálát, hogy a három éves program eredménnyel zárult. A „Fecskefészek” Tanodába járó gyerekek játékos vetélkedőkben, szójátékban vehettek részt, rajzoltak, énekeltek, és közben, játszva tanultak. Új ismereteket szerezve tanultak logikusan gondolkodni, számolni, helyesen beszélni, fegyelmezetten viselkedni, önállóan feladatokat megoldani, társaikra, és nevelőikre figyelni. A három év alatt ének és vers szolgálataikkal a gyülekezet életébe is bekapcsolódtak.

2019-ben sor került a parókia teljes belső és külső felújítására. Az omladozó külső vakolat eltávolítása után az épületet újravakolták, a nyitott terasz egy része be lett építve. A lépcsők kijavításra kerültek, és a parókia épülete mellett járda létesült. A terasz feletti gerendázat megújult, a parókia egészében pedig megerősítésre, kijavításra került. A tető új tetőléceket, szigetelést, és új tetőcserép borítást kapott.

-11-
A villanyvezeték rendszer megújult, a parókia helyiségei állmennyezetet kaptak, és új nyílászárók kerültek beépítésre. A belső vakolás és festést követően a mellékhelyiség, a mosdó és a konyha is megújult.

2019. június 1-én Márkus Gábor gyülekezetünk lelkipásztora nyugdíjba vonult. A presbitérium a megüresedett lelkészi állás betöltésére meghívta Böttger Antal dunaújvárosi református lelkészt. Gyülekezetünk 2019. október 6-án megtartott lelkészválasztó közgyűlésén Böttger Antal nagytiszteletű urat lelkipásztorának megválasztotta. Új lelkipásztorunk, megválasztását követően már a felújított parókiában foglalhatta el helyét.

2020-ban sor került a parókia épületének utólagos külső hőszigetelésére. Még ebben az évben a templomkert délnyugati szakaszán, esztétikus beton alapú fehérre meszelt téglakerítést építettünk, a temető felé néző régi kapu helyére pedig egy korszerű, nagynyílású távvezérelt nagykapu került. A nagykapu előtti belső udvari térben parkolót létesítettünk. A volt iskolai épületrészben lelkészi irodát alakítottunk ki. A templomi padokat gyülekezeti tagjaink adományából és önerős munkájuk által párnákkal láttuk el.

2020-ban a gyülekezeti tagok adományaiból és munkavégzésükkel megkezdtük a református temető átfogó rendezését, hulladékoktól történő megtisztítását.

2021-ben gyülekezetünk tagjainak anyagi hozzájárulásával és munkájával a parókia beépített terasza fölötti padlástérben utólagos hőszigetelést végeztünk. Ebben az évben sor került a templomtorony vakolathibáinak kijavítására, a templomudvari közösségi tér kialakításának részeként pedig fedett színpad építésére. Önerőből a színpadhoz vezető villanykábelek is lefektetésre kerültek. Egy presbiter testvérünk anyagi hozzájárulásával, munkavégzésével és szakmai irányításával, a gyülekezeti terem nyugati végén lévő mellékhelyiségek szennyvíz elvezetésére korszerű háromaknás szikkasztó létesült. A templomudvar színpad előtti területén leraktuk a közösségi alkalmakhoz készülő kerti sütőhely, és a református temetőben létesítendő urnafal beton alapjait.

Lelkipásztorunk Böttger Antal református lelkész ünnepélyes beiktatására 2021. október 3-án került sor. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. A beiktatás szolgálatát Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese végezte.

A Covid 19 koronavírus világjárvány 2020 március hónapban Magyarországon is elterjedt, ami templomi jelenlétünket - tekintettel az időszakos templombezárásra, és egyéb, a közösségi együttlétre vonatkozó járványügyi intézkedésre – korlátozta. Isten kegyelméből azonban gyülekezetünk a járvány idején tovább épülhetett. A korábbi évtizedekben elkezdett építkezések és felújítások sora gyülekezeti tagjaink pénzbeli adományaiból, fizikai munkájuk által, pályázati forrásokból, a járvány idején is folytatódott. Ebben az időszakban a lelki házunk építése új lendületet kapott. Mindezekért Istennek adunk hálát! Kegyelettel emlékezünk azokra a testvéreinkre, akik az elmúlt időszakban, vagy a járvány ideje alatt távoztak el közülünk. Emléküket megőrizzük!

-12-
Presbiterek 1997-től:
Szabó Zoltánné gondnok
Ladányi Károly gondnok
Lóska László presbiter, gondnok helyettes
Benke György presbiter
Csorba László presbiter
Daróczyné Botos Barbara presbiter
Kiss Sándor presbiter
László Péterné presbiter
Matusné Tömör Edit presbiter
Mester Aurélné presbiter
Molnár Lajos presbiter
Nagy Imréné presbiter
Nagy Sándor presbiter
Nógrádi Tamásné presbiter
Stolcz Rudolf presbiter
Szabó Zoltán presbiter
Szabó Károly presbiter
Szegedi Zsoltné presbiter
Szekeres Jánosné presbiter
Tótpál Gábor presbiter
Tömör Zoltán presbiter
Varga Endréné presbiter

***

A Verőcei Református Egyház című egyháztörténeti összeállítást kiegészítette: Szabó Károly presbiter
Felhasznált források: Presbitériumi jegyzőkönyvek, Márkus Gábor ref. lp. és Nagy Sándor presbiter feljegyzései, Szabó Zoltánné presbiter és Vargáné Valentin Katalin hivatalvezető által átadott archív anyagok.
Az egyháztörténeti összeállítás kiegészítését a gyülekezet presbitériuma 2022. január 20-án megtartott ülésén jóváhagyta.